Ózon alkalmazása a mezőgazdaságban

Hogyan hat az ózon a raktári kártevők ellen? Milyen hatással van a gabonát megtámadó kórokozókra? ... A következő cikkgyűjtemény választ adhat a felmerülő kérdésekre.

Kattints a címre és ugorj lentebb a teljes cikkre vagy görgesd végig az oldalt és szerezz minél több hasznos információt az ózon hatásáról:
 

• 1. cikk: Ózonnal a raktári kártevők ellen
  "... megszünteti a szagokat, elpusztítja a gombákat és fertőtleníti az olyan szemesterményeket, mint a kukorica, a bab, a búza, a cirok és a rizs. "
   
• 2. cikk: Betárolástól a kitárolásig: vegyszer- és kártevőmentesen is lehet
  ..." Az ózon képes gátolni a gombák növekedését, spórázását és csírázását, gabonatárolásban, valamint zöldség- és gyümölcstárolásban  ..." 
   
• 3. cikk: Előzetes vizsgálatok különböző vetőmagok ózonos kezeléséről
  "... A raktári atka viszonylag kis ózonkoncentrációban is rövid behatási idő alatt elpusztítható...." "Provokált fuzárium fertőzés estén nagyon jó eredményeket értünk el ..."
   
• 4. cikk: Az ózon behatolása elraktározott gabonaoszlopokba
  ..." 92-100%-os halálozási arányt mutattunk ki a kifejlett kukorica zsizsikeknél, Sistophilus zeamais(Motschulsky), az aszalványmoly, Plodia interpunctella, lárváinál (Hübner), a kifejlett rizsliszt zsizsikeknél..."

Ózonnal a raktári kártevők ellen

Cikk forrása: magyarmezogazdasag.hu

2015. 09. 18., péntek, 14:08
 

"Egy mexikói kutatócsoport speciális elektromos berendezéssel fejlesztett ózont vezetett be a gabonaraktárakba. Az egyik silóról egy másikra telepítethető mobil ózonfejlesztő rendszer segítségével oszlatták el egyenletesen az ózont a tárolókon belül.
 

Az három oxigénatomból álló ózon nagyon reaktív, gyakorlatilag nem szennyező és nem marad utána szermaradvány, megszünteti a szagokat, elpusztítja a gombákat és fertőtleníti az olyan szemesterményeket, mint a kukorica, a bab, a búza, a cirok és a rizs. Az új eljárás a hagyományos permetezési eljárásokban használt mérgező és rákkeltő metilbromidot és a foszfintablettákat helyettesíti. Így el lehet kerülni azt a mintegy 18 százalékos termésveszteséget, amit a kórokozó szervezetek jelenléte okoz.

Forrás: http://www.alphagalileo.org  Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2015/38 számában olvashat. "

Cikk forrása: https://magyarmezogazdasag.hu/2015/09/18/ozonnal-raktari-kartevok-ellen
 

Betárolástól kitárolásig: vegyszer- és kártevőmentesen is lehet

Forrás: Agrárágazat - 2023/10. 2023.10.07. Sándor Ildikó

Az ózon képes gátolni a gombák növekedését, spórázását és csírázását, gabonatárolásban, valamint zöldség- és gyümölcstárolásban egyaránt. 

Jelenleg napi 20 000 liter tejet termelnek a kisdombegyházi Agro-Ferr gazdaságban, és a folyamatos beruházásoknak, állománynöveléseknek köszönhetően ezt év végéig még emelni tervezik, így éves tejtermelésük a 6 millió litert is elérheti az idén. Épp ezért fontos szempont az állomány takarmányozása, annak nemcsak mennyiségi, de minőségi paraméterei is. „6 éve alkalmazzuk az ózont a hűtve tárolásunkkal kombinálva silótárolóinkban, kizárva a mikotoxinokat, a zsizsiket, egyenletesen jó minőséget biztosítva az állatainknak” – számolt be eredményeikről az ágazatvezető.

Miért kerül visszatérően középpontba a mikotoxin-probléma?
 

A mikotoxinok egyes fonalas gombák által termelt másodlagos metabolitok (anyagcsere-végtermékek), amelyek toxicitást okozhatnak az állatoknál, sőt, az embereknél is. Erős toxikológiai hatásaik miatt nemcsak a tapasztalattal, a negatív példákkal, de szigorúan meghatározott és betartott törvényi küszöb- és határértékekkel is igyekszik a feldolgozóipar, élelmiszeripar visszaszorítani a fertőzési okokat. Ráadásul a mikotoxinok nemcsak a termés minőségének romlása és a termékek elutasítása révén csökkentik a mezőgazdasági üzemek nyereségét, hanem az állatok termelékenységének és egészségi állapotának romlása is gazdasági veszteséghez vezethet.
 

Amennyiben nem végezzük el a mikotoxin-szennyeződések betakarítás előtti és utáni ellenőrzését, úgy esélyt sem adunk az új módszerek alkalmazására a mikotoxin-fertőzések, -mérgezések és -betegségek leküzdésére. Pedig csak így érhető el a mérgező vegyszermaradványok kivonása az élelmiszer- és takarmányláncból. „Ennek egyik lehetősége az ózon alkalmazása, egyetlen lehetőségként, hogy (vegy)szermentes (a szermentes kifejezés jobban elterjedt napjainkban) kezeléssel, (vegy)szermaradványok nélkül csökkentsük a takarmányban és az élelmiszerekben található mikotoxinok szintjét”  John Farago
 

A „bűnös” mikotoxinok hatására olyan egészségkárosodáshoz vezető anyagcsere- és sejtrendszeri rendellenességek figyelhetőek meg, mint csökkent takarmányfelvétel, tápanyag-felszívódás és alacsony testtömeg; immunszuppresszió; szaporodási zavarok, megnagyobbodott máj és vesekárosodás; szubkután és enterális vérzés, szívizom-elváltozások. Leggyakoribb kórokozók a baromfiban az aflatoxinok és az OTA, sertésben (a mikotoxinokra legérzékenyebb faj) az aflatoxin B1 (AFB1), kocákban a zearalenon (ZEA) és a T-2 toxin, lovakban AFB1 és moniliformin-toxinok és kérődzőkben (bár kevésbé érzékenyek a mikotoxinokra, mint más állatok, különösen a juhok és a kecskék) az aflatoxin-keverékek. A mikotoxinok emberre gyakorolt egészségügyi veszélyeit az elmúlt években nagyrészt áttekintették. Egyes mikotoxinok fokozott mértékben átjutnak a takarmányból a tejbe, aminek kockázatát a WHO is folyamatosan vizsgálja.

Társadalmi és gazdasági szempontból tehát a mikotoxinok okozta veszteségek sokrétűek, de kiszámítani az aflatoxinok és fumonizinek miatti gabonatermés-veszteségek átlagos éves gazdasági költségeit egyelőre nem lehet.
 
 

Beszéljünk a megoldásról

 
Számos vegyi anyag alkalmas a mikotoxinok elleni védekezésre, beleértve a bázisokat (ammónia és oxidált oxid), oxidálószereket (hidrogén-peroxid, O₃), szerves savakat (hangyasav, propionsav) és egyéb anyagokat is. Az ózon használata az 1800-as évek végére vezethető vissza, az 1900-as évek eleje óta pedig már több mint 40 országban a városi vizeket ózonnal kezelve tisztítják. „Egy rendkívül érdekes és erős oxidáló gázról beszélünk, sőt, a világon a második legerősebb oxidáló gáz (az erősen mérgező fluorgáz után), egyes baktériumok legyőzésében pedig az ózon 3000-szer erősebb tud lenni, mint a klór” – mutatta be a hallgatóknak az ózon jelentőségét és előnyeit John Farago. A felhasználói oldalról mindezt csak megerősíteni tudta az eredetileg fizikusnak tanult Péter Mihály, aki nemcsak a gabonasilókban, hanem az 500 és 1500 tonnás kapacitású hagymatárolókban is sikeresen használja az ózont, különösen a feketepenész elleni védekezésben.

Az O₃ gáz mikrobaölő hatása egyre nagyobb figyelmet kap, mivel alkalmazása maradványmentes (a terméknek nincs maradványanyaga), a levegőztetés szükségtelen az O₃ gáz oxigénné alakulásának köszönhetően (és nincs szükség levegőztetésre sem a gáz eltávolításához). Ahogy Péter Mihály fogalmazott: „Nálunk már 6 éve nem járt gázmester”.
 

Teljes cikk:

https://agraragazat.hu/hir/agrar-vegyszermentes-o3-gaz-tarolas-toxinmentes-mezogazdasag/
 

Előzetes vizsgálatok különböző vetőmagok ózonos kezeléséről

Forrás: 2019.01.28. 04:48. Varga Péter Agrofórum Online

A napi és a tudományos életben is egyre gyakrabban hallhatunk, olvashatunk az ózonról. Erős oxidáló hatása miatt számos kutatás foglalkozik vele, egyre több tanulmány található e témában. Felhasználási lehetőségei igen sokoldalúak: a terményfertőtlenítésen át az élelmiszerek és alapanyagaik kezelése, különböző termek, istállók, műtők, laborok fertőtlenítése és légterének csíramentesítésre, illetve csíragyérítésére is használják.

Kiindulásképpen azt vizsgáltuk, hogy az egészséges vetőmagot kezelve, az ózonnak milyen hatása van.
 

 
Fotó: agroforum.hu

A kutatás helyszíne az Alisca-Mag Kft. Vetőmagvizsgáló laboratóriuma volt. A berendezés segítségével többféle vetőmagot kezeltünk ózonnal. A kísérletek jelentős részében nem volt lehetőségünk az adott témakört tudományos alapossággal elvégezni, ezért az előzetes eredmények inkább általános szakmai tapasztalatok.
 

Ózon hatása a csírázóképességre

Egészséges, ellenőrzötten jól csírázó vetőmagot (kukorica, búza, borsó, mustár, olajretek, bab) ózonnal kezeltünk különböző koncentrációkban és behatási időkkel. Ezután vizsgáltuk az ózon csírázóképességre gyakorolt hatását. Eredményeink alapján a vizsgált fajok egészséges vetőmagjai – az általunk alkalmazott koncentrációban (50-180 ppm) és behatási időben (8-72 óra) alkalmazott ózonkezelések hatására – nem veszítettek jelentősen a csírázóképességükből. Statisztikai számításokat a kísérletek egyszerűsített kivitelezése miatt nem tudtunk végezni.

Kukorica, mustár, olajretek, homoki zab kezelése alacsony koncentrációval (60 ppm) és rövid behatási idővel (8-16-24 óra): a kezelés nem volt semmilyen károsító hatással a csírázóképességre, sőt, megfigyeléseink szerint kis mértékben növelte csírázó növény hajtás- és gyökértömegét.

Kukorica, mustár, olajretek, homoki zab, bab, borsó vetőmag kezelése 95 ppm ózonnal, 8-16-24 óra behatási idővel: vizsgálatainkból arra következtetünk, hogy az egészséges vetőmag magasabb ózonkoncentrációt is elvisel a csírázóképesség észrevehető csökkenése nélkül.

Kukorica, mustár, olajretek, homoki zab, bab, borsó vetőmag kezelése 95 ppm ózonnal, 24-48-72 óra behatási idővel: a kezelések hosszával a csírázóképesség csökkenéssel kell számolni, a csíranövények fejlődése vontatottabb volt, a behatási időtartam növekedésével csíranövények észrevehetően kisebbek lettek.
 

Ózon hatása a raktári károsítókra

Raktári atkát kezeltünk 60 ppm ózonkoncentrációval 8-16-24 órán keresztül. A 24 órás kezelés után minden atka elpusztult. 16 óra után az atkák harmada még élt, de a kezelést követő 24 órán belül valamennyien elpusztultak. A kísérletet üzemi szinten, konténerben is kipróbáltuk. Téli időben kezeltünk 1 konténer (kb. 400 kg) atkás olajretket 50 ppm ózonkoncentrációval 24 órán keresztül. Meglepetésünkre az atkák nem pusztultak el. Egy újabb konténert kezelve, 48 óra után elpusztultak a kártevők. A jelenséget elemezve arra következtetünk, hogy az atkák aktivitása – mint ismeretes – 10 °C alatt szünetel, anyagcseréjük lelassul, emiatt az ózon nem tudta kifejteni a kívánt hatást, így kétszer annyi idő kellett az atkák elpusztításához.

Gabonazsuzsok bogarakat kezeltünk 165 ppm ózonkoncentrációval és 8-18-24 óra behatási idővel. A „0” órás a kontroll csoport, amely nem kapott ózonkezelést. Az 1-2-3-4 csoportokat 20-20 egyed alkotta (4 ismétlés). Megvizsgáltuk, hogy a kezelések hatására mennyi volt az elhullás, mennyi maradt életben, és mennyi maradt életben a kezelést követő 24, illetve 48 óra elteltével (1. táblázat).

 
Forrás: agroforum.hu

A kezeletlen kontroll csoport egyedei egy kivételével életben maradtak. A 8 órát kezeltek valamennyien életben maradtak, 24 órával a kezelés után sem volt elhullás. 48 órával a kezelés után is kevesebb, mint a fele pusztult el. A 18 óra behatási idő után a kártevők harmada maradt életben a kezelés végéig, a kezelés után 48 órával valamennyi egyed elpusztult. A 24 órás kezelést a kártevők 10%-a élte túl, de a kezelés után 24 órán belül valamennyi elpusztult. Javasolt a magas ózonkoncentráció és a 24 órás behatási idő a raktári károsítók ellen.

Ózon hatása a kórokozókra

Egészséges, jól csírázó búzát fertőztünk laborkörülmények között fuzáriummal és kezeltük ózonnal (180 ppm, 12-24-48-72 óra). Ezt követően vizsgáltuk a csírázóképességét (ISTA módszer, 4 x 100 szem papírtekercsben, 20 °C, 70% relatív páratartalom), életerejét (Complex Stressing Vigour Test, 4 x 50 szem, 0,15%-os Neomagnol oldatban, 48 óra 20 °C, majd 48 óra 2 °C, végül 96 óra papírtekercsben, 20 °C-on, 70% relatív páratartalom melletti csíráztatás). Az eredményeket a 2. táblázat mutatja be.

 
Forrás: agroforum.hu

A jó csírázóképességű és életerejű búza vetőmag a fuzáriumfertőzés hatására jelentősen veszített csírázóképességéből, életerejéből. Az abnormális csíranövények száma a fertőzést követően ugrásszerűen emelkedtek. Az ózonkezelést követően ezek az értékek jelentősen javultak. Mindegyik kezelés hatására jobbak lettek az eredmények, de a ráfordított időt és csírázóképességet figyelembe véve a legkedvezőbb hatást a 12 órás kezelés során értük el.

Ha a fuzárium bejut a magba, a csírázóképességén az ózon valószínűleg nem tud segíteni, az a mag nem fog csírázni. Szerencsés esetben a feldolgozás során fajsúly szerint leválasztható a fertőzött mag. Nagy jelentősége lehet az ózonos kezelésnek, ha a fertőzés másodlagos, felületi. Ha a fuzáriummal szántóföldön fertőzött mag a betakarítás, szállítás, feldolgozás során egészséges magot fertőz meg, a végeredmény nagy valószínűséggel abnormális csíranövény lesz.

Ha a csírázóképesség vizsgálatnál sok az abnormális csíranövény, és fuzáriumfertőzésre utaló nyomokat tapasztalunk, segítség lehet az ózonos kezelés. Véleményünk szerint egy felületi fertőzés esetén egy vetőmagtétel csírázóképessége 5-15%-kal javítható lenne az ózon segítségével. Például egy 80%-os, alacsony csírázóképesség miatt visszautasított tétel 5%-os javulással már alkalmas minősítést kapna, így meg lehetne menteni a vetőmagot. Jelesül a fuzáriumos termény takarmányként sem kelendő portéka.

Végeztünk kísérleteket fuzáriummal szántóföldön fertőzött vetőmaggal is (szintén provokált fuzáriumfertőzés), de az eredmények nem voltak egyértelműek. Volt, hogy az ózonkezelés javított, de olyan is, hogy rontott az adott tétel amúgy is gyengébb csírázóképességén. A minta kis mennyisége miatt nem tudtuk azt fajsúlyszeparátoron átengedni. A pontos megállapításhoz további kísérletek szükségesek. Szántóföldi fertőzés esetén mindenképpen indokolt a vetőmagtételt egy fajsúly szerinti szeparátoron szétválasztani, hogy azok a vetőmagok ne kerülhessenek bele, amik már belülről is fertőződtek.

Pseudomonas-szal fertőzött bab kezelése ózonnal (160 ppm, 24-48-72 óra). A bab vetőmagtétel baktériumos fertőzöttség miatt alkalmatlan minősítést kapott. A bakteriológiai laboratóriumban a 72 órás ózonkezelés után nem tudták kimutatni a Pseudomonas jelenlétét a kezelt mintából. A rendelkezésre álló minta mennyisége nem tette lehetővé vizsgálatok ismétlését. A behatási idő növekedésével vontatottabb lett a csírázás, csökkent a csírázóképesség és jelentős mértékben csökkent a csíra- és gyökértömeg. Az eredmények alapján érdemes lenne tovább foglalkozni a témával. Elképzelhető, hogy van olyan koncentráció és behatási idő, amivel a baktériumot úgy sikerül elpusztítani, hogy a bab még ne szenvedjen nagyobb kárt.
 

Következtetések, javaslatok

Vizsgálataink arra engednek következtetni, hogy a vetőmag ózonos fertőtlenítésében/kezelésében nagy lehetőségek rejlenek, így folytatni kívánjuk a kutatásokat. Tapasztalataink szerint az egészséges vetőmag viszonylag hosszabb kezelési időt és magasabb ózonkoncentrációt elvisel anélkül, hogy a csírázóképesség csökkenésével kellene számolnunk (élő kártevő elpusztítása). A túl magas koncentráció (150-180 ppm felett) és hosszú behatási idő (48-72 óra) együttes jelenlétérére a csírázás vontatottá válik, a csíranövények fejlődése elmarad a kezeletlen kontrolltól. Megfigyeléseink szerint a gyengébb csírázóképességű vetőmagtételek érzékenyebbek az ózonra, ezért azok kezelése fokozottabb odafigyelést igényel. Megoldás lehet, hogy a vetőmagot átengedjük az ózonkezelés előtt egy fajsúly szerinti szeparátoron, ahol a kisebb, könnyebb (fertőzött, kevésbé érett, túl kis frakció) szemeket eltávolíthatjuk.

Kismértékű behatás esetében egyes fajokon csíra- és gyökértömeg növekedést figyeltünk meg az ózonkezelés hatására.

A raktári károsítók elpusztításában is perspektíva lehet az ózon fertőtlenítő hatása. A raktári atka viszonylag kis ózonkoncentrációban is rövid behatási idő alatt elpusztítható. Tapasztalataink szerint a gabonazsuzsok ennél ellenállóbb, de egészséges vetőmag esetében a vetőmag csírázóképességét nem rontja a zsuzsok elleni védelem ózonmennyisége.

Provokált fuzárium fertőzés estén nagyon jó eredményeket értünk el csírázóképesség visszaállítása terén. Ahol a fuzáriummal csak a magfelület fertőzött – és csírázóképesség vizsgálatnál abnormális csíranövényeket eredményez – az ózonkezelés hatására jelentősen javultak az eredmények.

Az ökológiai gazdálkodásban áttörés lehetne a vetőmagkezelésben az ózon használata, hiszen természetes anyagból egy természetes, igen erős fertőtlenítőszert állítunk elő, majd az újra természetes anyaggá bomlik. A munkaegészségügyi várakozási ideje órákban mérhető, a környezeti terhelés gyakorlatilag a felhasznált villamos energiára korlátozódik.
 

Eddigi tapasztalataink az ózonos fertőtlenítéssel kapcsolatban nagyon bíztatóak. A kísérleteket tovább kívánjuk folytatni, üzemi és laborkörülmények között egyaránt. Laborkísérleteinket szeretnénk tudományos alapossággal is kivizsgálni. Meggyőződésünk, hogy az ózonnak helye van/lesz a vetőmagszektorban.


Forrás: https://agroforum.hu/szakcikkek/novenyvedelem-szakcikkek/elozetes-vizsgalatok-kulonbozo-vetomagok-ozonos-kezeleserol/

Az ózon behatolása elraktározott gabonaoszlopokba
 

A teljes tanulmány egészében (14 oldalas) a következő oldalon olvasható: docplayer.hu

"Az ózon behatolása elraktározott gabonaoszlopokba, és hatása a kémiai összetételre és a feldolgozási teljesítményre"

„A” melléklet

A „Journal of Stored Product Research 39 (2003) 33-44” cikk alapján hiteles fordítással

Szerzők:

F. Mendez, C.P. Woloshuk–Department of Botany and Plant Pathology, Pardue University, 1155 Lilly Hall, West Lafayette, IN, 47907 USA

D.E. Mailer-Department of Agricultural and Biological Engineering, Pardue University, 1155 Lilly Hall, West Lafayette, IN, 47907 USA

L.J. Mason -Department of Entomology, Pardue University, 1155 Lilly Hall, West Lafayette, IN, 47907 USAElfogadva: 2002. január 9."

"Kivonat"

"Korábbi vizsgálatok kimutatták az ózonkezelés hatékonyságát az elraktározott gabonában található rovarok és gombák megfékezésében. Az ózon, mint kártevőirtó, hatékonyságának további értékelése céljából ezen tanulmány megvizsgálta az ózon áramlásának sajátosságait a kukoricánál kevésbé porózus gabonában, mint például a búza, és magas ózon koncentrációnak (50 ppm) való hosszú kitettség hatásait a végfelhasználónak szánt gabona minőségére. Az ózon áramlása egy 3 m-es búzaoszlopban hasonló volt a korábban megfigyelt kukoricaoszlopban való áramláshoz, ahol az első fázisban az ózon gyorsan degradálódott(elbomlott***)ahogy az ózonfront átvonult a gabonán, és a kettes fázisban ahol az ózon szabadon áramlott a gabonában csekély degradációt mutatva. Az ózon áramlási sebességének növelése 0,02 m/s-ról 0,04 m/s-ra elősegítette az ózon mélyebbre hatolását a búzában az első fázisban. A gabonák 50 ppm koncentrációjú ózonnal való 30 napos kezelésnek nem volt káros hatása a kipattogott kukorica tömegére, a szójabab, a búza és a kukorica zsír-és aminosav összetételére, a búza és kukorica őrlési tulajdonságaira, a búza sütési tulajdonságaira és a rizs ragacsosságára. Ezen adatok azt mutatják, hogy amennyiben szükség van ismételt ózon kezelésekre, az ilyen kezelések nem csökkentik a végfelhasználónak szánt gabona minőségét. © 2002 Elsevier Science Ltd.(Minden jog fenntartva) "

"1. Bevezetés"

"Az ózon erős oxidálószer, amely számos területen előnyösen felhasználható. Az ózont alkalmazzák vízkezelésben fertőtlenítésre, szag, íz és szín megszüntetésére, kártevőírtó szerek, szervetlen és szerves vegyületek eltávolítására. (Legeron, 1984; Suffet et al., 1986; EPA, 1999). A mezőgazdaságban az ózont többek között a zöldségek és gyümölcsök raktározására és tartósítására, a romlandó élelmiszerek felületi szennyeződéseinek eltávolítására, és a gyártási eszközök, víz és csomagoló anyagok fertőtlenítésére használják. (Graham, 1997).Kiértékeltük, hogy az ózon milyen hatékonysággal irtja az elraktározott gabona kártevőit. Az ózon előnye, hogy a bomlási végterméke oxigén, így nem hagy maga után nemkívánatos maradványokat, helyben előállítható, így nem szükséges vegyszerek tárolóedényeit raktározni és elszállításukról gondoskodni. Korábban 92-100%-os halálozási arányt mutattunk ki a kifejlett kukorica zsizsikeknél, Sistophilus zeamais(Motschulsky), az aszalványmoly, Plodia interpunctella, lárváinál (Hübner), a kifejlett rizsliszt zsizsikeknél,Tribolium castaneum(Herbst), fertőzött kukoricában 3 napos 50 ppm koncentrációjú ózonnal történő fumigáció eredményeként. Ez a kezelés szintén jelentősen lecsökkentette a mag felületén lévő Aspergillus parasiticusSpeare és egyéb gombák életképességét is (Kells et al., 2001)."

Tovább a teljes tanulmányra >>

Kérdésed van?

Hívd ügyfélszolgálatunkat munkanapokon, hétfőtől péntekig 8:00 - 16:00 óra között és segítünk Neked!
 

 
 
Az ózongenerátor - biocid célra - a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 24/A. § értelmében az országos tisztifőorvos által kiadott engedély alapján hozható forgalomba és használható fel. A gyártó és forgalmazó semmilyen módon nem utal arra, és elzárkózik attól, hogy az általa forgalmazott ózongenerátor készülékek a fenti követelménynek megfelelnek és nem ajánlja a készülékek biocid célra való használatát. A gyártó és forgalmazó ózongenerátort biocid célra nem hoz forgalomba, nem értékesít, kizárólag szagtalanítási célból kínálja termékeit, illetve semmilyen felelősséget nem vállal az ózon gáz és ózongenerátor készülék használatából vagy a szakszerűtlen, nem jogszabály szerinti alkalmazásból adódó bármilyen jellegű büntetésért, kárért vagy hátrányért. 

A fenti cikk megjelenésének időpontja 2015. 09. 18. ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt már nem időszerű vagy téves. A cikk csak általánosan fejti ki az ózon gáz hatását és ózongenerátor használatát, amely a megfelelő engedéllyel rendelkező készülékek esetében lehet helytálló. A cikk tartalmáért cégünk felelősséget nem vállal. Mindig tájékozódjon az aktuális jogi szabályokról!